Az túlzás, hogy megfogadtam, inkább nem éreztem szükségét, hogy ezzel a korona-vírus üggyel foglalkozzak -- eddig. Megtették s teszik helyettem sokan mások, és én nem is feltétlenül szeretnék beállni a sorba. Szimplán csak úgy érzem, hogy nekem is van erről egy szubjektív véleményem. Főleg most, hogy egyre jobban elharapódzik már ez a dolog.

Így az elején szeretnék is leszögezni pár dolgot:
-Nem áll szándékomban nyílt vitát nyitni erről a témáról. Senkivel. Nekem is van véleményem, ahogy mindenki másnak, és mostanra ért meg bennem erről a témáról egy kerek vélemény.
-Lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni. Ezt hangoztatni vagy csak szimplán elolvasni, és csendben átgondolni. A hozzáállásomat próbálták már megváltoztatni; ne fáradjon senki, mert eddig sem sikerült.
-Mindenféle szakmai és orvosi, illetve politikai tényező-mentes részemről a dolog, mivel ezek mind följebb állnak nálam, s mivel abszolút kívülálló vagyok ezekből, nem is lenne sem etikus, sem semmi, ha ezeket is belevonnám és dobálóznék tényekkel.
-Ezen sorok gépelése közben is őrlődök, hogy egyáltalán megszülessen-e ez a blogposzt. Egyrészről, tudom, hogy milyen kényes téma ez, és ugrik rá mindenki. Másrészt, szólásszabadság van, vagy mi (egyelőre az még 0-24ben), és mindenkinek joga van a véleményezéshez, ami bárki, akármit mond; szubjektív, és máshogy nem is nagyon lehet ezt nézni. Harmadszor: elég sok gondolat van a fejemben, és szeretnék sorban, logikusan végighaladni rajtuk. Remélem menni fog, mert őszintén szólva néha egybefolynak a dolgok, hiszen minden-mindennel összeköttetésben áll, és elég nehéz elkülöníteni, de igyekszem.


Szóval... lehet az a legegyszerűbb, ha visszafele haladok. Elvégre mostanság jöttek be a legdrasztikusabb változások.
Karantén: homeoffice, digitális homeschool, maradj otthon, zárkózz be (persze csakis azután, hogy kirámoltad a fél élelmiszerboltot, és betartalékoltál mint egy hörcsög #NE), legyél antiszociális. Voltaképp jelenleg ezt kérik mindenkitől. Bevallom őszintén, hogy én mostanság sokat mászkáltam; múlthéten megfordultam Pesten, tegnap Esztergomban és Visegrádon jártam, és sehol nem érzékeltem -- főleg nem Pesten --, hogy akkora pánik, illetve hajlandóság lenne arra az emberekben, hogy eleget tegyenek a karanténnak. Nyilván, sokan meg sem tehetik (munkából adódóan), de nyilvánvalóan nem mindenki munka miatt metrózott pl, vagy hesszelt a Bálnában, sétált a Dunaparton, stb.
Ezt én valahol abszolút megértem... Egyrészt, az emberi lény önző. Bárki, bármit mondhat, ez így van. És a többség nem hiszi, hogy ő, egyemberként ha otthon marad, bármin is változtat, vagy drasztikus javulás lesz a vírust illetően. Én is ezt vallom... semmi nem változott volna attól, ha én pl itthon maradok, és nem megyek fel Pestre, és érzem jól magam, töltök el egy jó kis napot. És bajom sem lett (bár tudom, még alig telt el 1hét se...), és nem is lesz. Oké, hogy voltam tömegben, vonaton, metrón, utcán, aluljáróban -- itt jegyezném meg, hogy egy emberen ha láttam maszkot a Pesten töltött napon --, de nem kapaszkodtam, nem érintkeztem úgy semmivel, senkivel. Alap, hogy mosok kezet, mikor hazaérek és különben is... nem vagyok negatív. Ha el kell kapnom, úgyis el fogom. Hazahozhatja akármelyik szúlőm, szóval szigorúan véve bárhol, s bármikor veszélyben lehetek.
Arról nem is szólva, hogy a minap kellett szembesülnöm egy otthonülős bingó kitöltésének alkalmával, hogy én valójában az egész életemet mondhatni karanténban töltöm...
Amióta az eszemet tudom, homeoffice-ban dolgozom. A napjaim, életem nagy részét a 4fal között töltöm, és ritkásan mozdulok ki. Ha nem dolgozom, akkor filmet, sorozatot nézek, zenét hallgatok, olvasok, agyalok, netezek... Szóval, itt ragadnám meg az alkalmat, hogy üdvözöljek mindenkit az életemben, akik tartják a #maradjotthon szabályt. Én szigorúan véve maholnap 30 éve így élek. Nem olyan szar, kibírható.Pláne, hogy nektek maximum pár hét/hónap, én a vírus lecsengése után is folytatom.
Szóval ennek fényében; én továbbra sem vagyok hajlandó változtatni az életmódomon, életvitelemen, míg azt a szabályozások el nem lehetetlenítik. Hívhattok önzőnek, vagy bárminek, de ezen oknál fogva én nem jelentek veszélyt sem az itthoniakra, sem magamra, szóval néha-néhanapján megengedhetek magamnak egy kis kiruccanást.
Ja, és ami mellett nyilván nem lehet elmenni az az, hogy népességszaporodás lép-e életbe a karanténnak köszönhetően 9hónap múlva? (Rafkós, nagyon rafkós!)
Nyitvatartás: ezt tegnap hazafelé a rádióban hallottam... Ehhez valójában kevés mindent lehet fűzni. Nekem egyből az ugrott be, hogy mennyi vendéglátóhely fog pl csődbe menni? Vannak olyan éttermek, amik déltől nyitnak. Ez a jól bevált módszerük évek óta, de így, hogy csak 3órát tudnának nyitva lenni, hát értelme nem lesz... Ne értsetek félre, ez az éttermi-téma pont nem érint engem személyesen, csak így belegondoltam azok helyzetébe, akiket igen.
Teljesen értem, hogy ezzel a nyitvatartási-idő szabályozással is azt akarják elkerülni, hogy az emberek kimenjenek az utcára, és mondjuk több időt töltsenek ne adja ég tömegben, vagy más emberek között, de nem vagyok biztos benne, hogy ez a jövőre nézve is át van gondolva... Mi lesz, ha elül ez a vírus? Utána nem áll meg az élet. Vagy minden, egyetlen csettintésre visszatér majd a rendes kerékvágásba? Minden nyitva lesz újra normálisan? Lecseng a homeoffice? Mindenki visszatér a rendes, normális életéhez? Tuti, hogy lesznek páran, akik nem. Mert mindennek van következménye, és hosszútávon ennek is lesz.

Úgy alapvetően erről az egészről pedig az a véleményem, hogy elég gáz, hogy most tanítjuk meg az embereket normálisan kezetmosni, illetve tömegközlekedési eszközöket és egyéb helyeket kitakarítani... Ez szerintem vírustól függetlennek kéne, hogy legyen, de ahogy ezt az arcba tolják minden áldott nap, azt hiszem csalódnom kell, mert ez az emberek nagy részénél egyáltalán nem természetes dolog.
Sok mindent túlélt már az emberiség, a Föld, a Világ (háborúkat, ilyen-olyan világméretű betegségeket, Világvégéket...) ez a mostani helyzet majdhogynem ugyanezek, csak a média és a vészmadárhírek túltolják, és a pánikra hajlamos embereket megveszik mindezzel...

Én az elejétől kezdve nem paráztam, vagy rettegtem. Nem kezdtünk eszetlen felvásárlásba. Kiskorom óta normálisan mosok kezet. Hosszú ideje szedek naponta c-vitamint és magnéziumot. Iszom a friss gyümölcsböl készült smoothie-t, ami szintén jó kis vitamin forrás... és igen, fogok kijárni. Nem, nem tömegbe, mert egyrészt lassan már sehol nem lesz tömeg, másrészt, mert így, hogy jön a tavasz, egy kellemes sétát többre értékelek, mint holmi plázázást vagy ilyesmit. És igen, nekem kell a frisslevegő és a mozgás... mert a full bezártság, a karantén ellustítja az embert, leül a szervezet és a test, ha a 4fal közé rekedünk és nagyon nehéz vissza regenerálódni. (Nekem volt már benne részem, és nem volt egyszerű talpra állnom.)
Részemről az egyetlen keserűség amit ez okozott az az, hogy el kellett napolnunk egy párizsi utat. Ami sok szempontból várós és abszolút kaland lett volna. Ezt remélem mihamarabb tudjuk pótolni, de addig is azzal zárnám ezt a kis szubjektív véleményem a korona-vírusról, hogy mindenki tegyen a legjobb belátása szerint.
Próbáljátok beépíteni az éltetekbe a szabályozásokat, de ne féljetek! Menjetek frisslevegőre, sétáljatok, még ha naponta csak egy kicsit is. Őrízzétek meg a hidegvéreteket, mossatok kezet. Ez is el fog múlni -- ahogy minden más is. Kitartást mindenkinek!!!!☺